DHEA
„Fiatalító” hormon.
Az utóbbi idõben egyre többet hallhattunk erről a „fiatalító” hormonról.
Csökkenti az öregedés látható és érezhetõ jeleit, illetve késlelteti kialakulásukat. Így érthetõ, hogy a DHEA - teljes nevén dehydroepiandoszterin - Amerikában igen nagy népszerûségnek örvend.
• Keletkezése, előállítása
Természetes úton a vesénk felett elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, a mellékvesénk választja ki.
Legnagyobb mennyiségben 25-30 éves korunkban található szervezetünkben, majd a felnőttkor során folyamatosan, 50 éves kor után pedig rohamosan csökken a koncentrációja. Végül 75 éves kor táján az eredeti mennyiségnek mindössze a 10%-a található a szervezetben.
Ezt az alacsony szintet igyekeznek emelni a DHEA napi adagolásával.
Laboratóriumban is előállítható, ám az eljárás meglehetősen költséges, ezért nem versenyképes az ipari mennyiségben, növényi alapanyagból - Indiában, Mexikóban, Dél-Amerikában évszázadok óta ismert és fogyasztott egyfajta édesburgonyából - előállítottal.
• Hogyan hat a szervezetre?
A férfiak szervezetében tesztoszteronná, a nőkében pedig főleg ösztrogénné és progeszteronná alakul át.
Másodlagos - esetenként nemkívánatos - hatással csak szintetikus hormonnál kell számolni. Szedése mellett fontos a szakszerű felügyelet!
• Milyen előnyös hatására számíthatunk?
A DHEA-t szedők leggyakrabban jelentős közérzetjavulásról számolnak be. Fittebbnek, dinamikusabbnak érzik magukat, nyugodtabbak, jobban alszanak, kevésbé fáradékonyak és a hangulatuk, valamint a memóriájuk, kreativitásuk is javult.
Vizsgálatok igazolták, hogy:– javítja a csontsűrűséget és a körmök állapotát
– növeli a bőr nedvességmegkötő képességét, hidratáltságát
– csökkenti az időskori pigmentfoltokat
– leállítja az öregedéssel járó bőrvékonyodást
– újra egészséges színűvé varázsolja az időskorra jellemző sárgás bőrszínt
– vastagítja a hajszálakat
– mindkét nem libidóját is javítja.
• Milyen mellékhatások fordulhatnak elő?
Néhány esetben a DHEA jelentős mennyiségű tesztoszteronná - vagyis férfihormonná - alakult át, s ezzel olyan problémákat okozott, mint például hajhullás, pattanások megjelenése, szőrnövekedés gyorsulása az arcon és a testen, illetve 50 év alatti nők esetében a menstruáció elmaradása.
A szintetikus szerek egy évnél tovább tartó szedése után vérkeringési problémák alakulhatnak ki. Mivel a mesterséges hormon egyes esetekben még daganat kifejlődését is elősegítheti, abszolút ellenjavallt prosztata-, here-, méh- és mellrák esetén. A menopauza miatt mesterséges hormonkezelésben részesülő nőknek sem ajánlott. Feltétlenül mellőzni kell a DHEA szedését a 35 évnél fiatalabbaknak, illetve a terhes vagy szoptató anyáknak!
• Milyen mennyiségben ajánlott?
A kezelés alapja, hogy életkorunk előrehaladtával csökken a szervezetünkben előállított DHEA aránya. A megfelelő dózis beállításához ismerni kell a hormoncsökkenés mértékét! Tanácsos tehát vérvétel és körültekintően felvett anamnézis alapján meghatározni az egyénileg szükséges adagot. A szokásos kezdőadag naponta egy 25 mg-os kapszula nők esetében, 50 mg férfiaknál, kortól függetlenül. A DHEA szedésének megkezdése után egy-két hónappal ellenőriztetni kell a hormonszint emelkedését!
• Mikor érdemes elkezdeni a szedését?
Az orvosok szerint nem is annyira a kor számít, hanem az, hogy szervezetünkben mennyire csökkent le a DHEA aránya. Általában inkább 50 éves kor után kezdik szedni, bár Amerikában már évek óta több millióan szedik, sokan 35 éves koruktól…
• Hogyan hat a dohányzás a DHEA-szintre?
Több kutató szerint a dohányzás csökkenti a DHEA-szintet, és részben ennek tulajdonítható a dohányzás szívet és érrendszert károsító hatása. Tehát ha valaki szedi, javítja életfeltételeit, ám ugyanennyit ront a dohányzással. Ezért legjobb leszokni a cigarettáról.
• A DHEA és az immunrendszer
A DHEA stresszhatások ellensúlyozó hormonjaként is ismert. A stresszhormonok aktivitása az életkorral csökken, akárcsak az immunaktivitás is automatikusan gyengül. Ezért jót tehet, ha pótoljuk a hormonokat, sőt a korábban kapott védőoltások hatását is fokozhatjuk vele
A DHEA bizonyítottan hatékony autoimmun-betegségekben, például: lupus (SLE), sclerosis multiplex vagy sokízületi gyulladás (PCP) esetén.
Tünetcsökkenést eredményezhet bizonyos allergiás vagy asztmás betegeknél is.